2010. május 30., vasárnap

Tizenhatodik fejezet

Kaname az ágyban feküdt, miközben Yuuki fejét ringatta karjaiban, és gyengéden simogatta a lány haját. Húga vállaira terítette a takarót, majd egy csókot nyomott a homlokára. A lány közelebb simult hozzá álmában, majd orrával végigsimított bátyja nyakának bőrén. Lassan belélegzett, miközben az arcát a másik testéhez szorította.
- Kaname - motyogta halkan.
- Igen? - kérdezett vissza a fiú, a lány hajába beszélve.
- Szeretlek - mondta Yuuki halkan.
Kaname kuncogott, és Yuuki érezte, ahogy a hang vibrál a fiú mellében, majd felemelkedett annyira, hogy lássák egymás arcát. Kaname szép, vörös szemeit sötét pillák keretezték. Ezután a bátyj odahúzta magához Yuukit, és megcsókolta. Néhány perc múlva, Kaname legurította magáról Yuukit, majd a lepedőhöz szorította és egy szemérmes csókot nyomott az ajkaira. Ezután lecsúszott a lány testéről, és a mellkasára fektette pihentetve a fejét. - Én is szeretlek.
Yuuki a vállai köré csúsztatta a karjait, és úgy tartotta őt.
- Minden rendben lesz, Yuuki.
- De a dolgok rosszul állnak, ugye?
A bátyja nem válaszolt rögtön. - Igen, a dolgok rosszul állnak - mondta halkan -, de még rosszabbak is lesznek. - Majd egy csókot nyomott a lány kulcscsontjára. - De biztosítom neked, hogy mindent rendbe teszek, hogy biztonságban lehess. De most még óvatosnak kell lenned.
- Ahogy neked is.
Kaname felemelkedett, így láthatta a lány arcát. Épp elkezdett volna valamit mondani, mikor kopogás hallatszódott. - Gyere be! - mondta Kaname, majd legördült Yuukiról, és az ágy végére ült. Takuma bedugta a fejét a nyitott ajtón keresztül.
- Takuma! - szólalt meg Yuuki, és Kaname mellé csúszott az ágyon.
A fiú rámosolygott, de valahogy ez a nem tűnt most igazinak, majd mikor Kanamére nézett, a mosoly teljesen eltűnt. - Beszélnem kell veled.
Kaname bólintott. Odafordult Yuukihoz, egy jóéjt csókot lehelt az ajkaira, majd követte Takumát az ajtón át.

***
Kaname becsukta a szobájának ajtaját Takuma mögött, majd az íróasztalához ment. Nekitámaszkodott annak, majd Takumával szembe fordult. - Megtaláltad Shikit?
Ichijou összerezzent és bólintott. - Beigazolódott, amitől féltél.
- Szóval, a Shiki utáni keresésednek a nagyapád birtokán lett vége - mondta Kaname kifejezéstelenül.
- Igen.
Kaname bólintott. A hír nem lepte meg. - Akkor azt hiszem itt az ideje, hogy meglátogassam nagyapádat.
Takuma megrezzent. - Kaname...
Kaname nem figyelt rá. Elment Ichijou mellett, kilépett az előszobába, és egyenesen az Igazgatóhoz indult, hogy felkeltse a késői óra ellenére. Az éjszaka végére, Kaname elhagyta az Akadémia területet.

***
Két hét múlva

Yuuki az ablakának párkányán ült, készülődve, hogy leugorjon arról és elkezdje az éjszakai járőrözést. Egy árny elkapta a figyelmét, és próbálta követni azt szemével. Valaki épp az Éjszakai Kollégium mögötti elhagyatott épület felé tartott az árnyékban. Yuuki összeráncolta a homlokát, majd a puha fűre landolt.
Követte az idegent, majd belépett ő is a régi kollégiumba csendesen.
Yuukit már várták.
Az idegen Maria mellett állt, aki kecsesen heverészett a díványon. Az ismeretlen férfi magas volt, és világos volt a haja, akárcsak Zeróé. Egy maszkot viselt, ami eltakarta sápadt arcát Yuuki elől
Maria boldogan kuncogott. - Kedves tőled, hogy csatlakozol hozzánk, Yuuki. A buli csak most kezdődik.
- Buli? - kérdezett vissza a lány.
- Egy ünnepség, hogy megünnepeljük a visszatérésemet.
Yuuki nem vette le a szemét Mariáról, de követte a férfi mozgását, ahogy egy szomszédos szobába átsétált. Mikor visszatért, egy test volt a kezében.

***
- Habár nem hívtunk meg Yuuki, örülünk, hogy csatlakozol hozzánk. Ha megérkezik az igazi vendégünk, elkezdődik az ünnepség. - Maria felállt a kanapéról, teret adva a testnek. Yuuki keze megfeszült a fegyverén, de Kurenai a díványnál maradt, amin már ott feküdt a test.
Hirtelen kinyílt az ajtó Yuuki mögött, és Zero lépett be, levegőt kapkodva a futástól. Egy jegyzetet szorongatott a kezébe, és megkönnyebbült, mikor meglátta Yuukit. Azonban amikor elfordította a lányról a tekintetét a többiekre, az arca elsápadt.
- Zero! - turbékolta Maria.
Zero hallgatott, állkapcsa megfeszült.
- Nem ismersz meg? - kérdezte, miközben ujjaival végigszántott a élettelen nő hosszú, fejér haján.
Zero képtelen volt beszélni. De amikor Yuuki megszólalt volna, megtalálta a hangját, ezzel félbeszakítva a lányt. Halálosan nyugodt volt, ahogy ezt a nevet mondta: - Hiou Shizuka.
Yuuki szeme tágra nyílt a név hallatára. Mire ő megszabadult a bujdosásból, a vámpír már eltűnt, és csak Kaname mesélt róla, és arról, amikor egyszer találkozott vele.
- Örülök, hogy nem felejtettél el - mondta valaki, de ezúttal hang nem Mariától, hanem Shizukától származott. Maria teste élettelenül zuhant a földre.
- Hogyan is tudtalak volna? - Zero remegni kezdett, ahogy állt.
Shizuka felállt a kanapéról, nevetése vadnak hangzott. - Jó érzés újra a testemben lenni. - Megállt, majd Yuukira nézett. Szemei szórakozottak és sötétek voltak. - És most, hogy itt vagyok, veled is és a testvéreddel is el tudok bánni. Miután gondoskodtam rólatok, megbüntetem azokat a bolondokat, akik fogságban tartottak engem. Ezután megölöm az idióta vadászokat, akik a szerelmem után küldték a Kiryuu párt, hogy végezzenek vele.
Yuuki már túlépett a sokkon. - Mulatságos, hogy milyen gyorsan arra a következtésre ugrottál, hogy el tudsz velem és a bátyámmal bánni. Elfelejtetted, hogy a Kuran vér folyik az ereinkben.
- Az elfogásom előtt én voltam a legerősebb tisztavérű.
- És addig nem tudtál az lenni, amíg a szüleim meg nem haltak.
Harag töltötte el Shizuka arcát. - Ismét én leszek a legerősebb, ha meghalsz. - Az ereje Yuuki és Zero körül örvénylett. - A világ megfog bűnhődni azért, amit velem tett!
Yuuki hátrafordult egy ruha susogásának hangjára, és látta, ahogy Zero előhúzza a Bloody Rose-t. A keze megingathatatlan volt, az arca kétségtelen a félelem ellenére.
Shizuka szemei tágra nyíltak egy pillanatra, és a szája lefelé görbült. - Nem értem - Yuuki érezte, ahogy a másik tisztavérű elveszti az összpontosítást a hatalma felett, és erejével elárasztja Zerót, de a fiú nem tört meg. - Te az enyém vagy, nem szabadna tudnod ellenállni a hatalmamnak. Hajolj meg! – parancsolta Zerónak, és szeme rémültséget tükrözött, amikor a fiú nem mozdult. - Hogyan tudsz ellenállni?
Zero nem szólt semmit se.
Shizuka megráza a fejét, most már dühös volt. - Mit csináltál, te buta fiú? Gyengének kéne lenned, hisz nemsokára E-szintre esel. Fel akartam ajánlani neked, hogy megmentelek... De úgy tűnik, hogy valaki már megelőzött. - Bosszús szemét Yuukira fordította. - Te voltál?
Yuuki arca egy kifejezéstelen maszk volt, de hirtelen látni lehetett rajta a zavart, ahogy megrázta a fejét.
Shizuka szeme láthatóan kiszélesedett. - Kuran Kaname?
Zero csöndben maradt.
Shizuka humor nélkül nevetett. - Úgy látszik, hogy nem Zero az egyetlen fiú, aki rossz volt.
Yuuki Zeróra fordította a tekintetét Shizukáról. - Mit jelent ez?
A fiú egy vékony vonalba szorította a száját, és megrázta a fejét.
- Zero - mondta Yuuki, haragot lehetett érezni a hangjába.
- Ha választ akarsz, kérdezd meg őt magad - sziszegte Zero. Megpróbált dühösnek hallatszódni, de csak az undor érződött át.
- Oh, milyen szörnyű. Kaname tönkretette a szórakozásomat - mondta Shizuka boldogtalanul, és Zeróra bámult. - Veled később fogok foglalkozni. Ichiru, szórakoztasd, amíg én elbánok a lánnyal.
Zerónak elállt a lélegzete. Shizuka szolgája előlépett, és levette maszkját. Ekkor már Yuuki kapkodta a levegőt.
Zero ikertestvére, Ichiru lépett testvére felé, miközben egy boldogtalan kifejezés díszítette az arcát. – Régóta nem láttuk egymást, ugye tesó?

***
Shizuka a zaklatott Yuuki felé mozgott, és Zero nem volt annyira meglepődve, mint ahogy azt a lány gondolta. A fiú látta, hogy Yuuki nem reagál, így lőtt egyet a Bloody Rose-zal. Shizuka épp idejében kerülte el ezt, de a golyó még így is súrolta a vállát. Ichiru megállt a mozgásában és a nő mellé rohant.
- Nem! - sziszegte a tisztavérű. - Foglald el a testvéred, amíg én megölöm a lányt! - mondta, majd talpra állt, figyelmen kívül hagyva szolgája segítő kezét.
Azonban alig volt a lábán, amikor újra leterítették. Yuuki ereje megsebesítette a felsőtestét, ezzel vért fakasztva és térdre kényszerítve az őrült nőt. Shizuka még hevesebben csapott vissza, és Yuuki ezúttal nem tudta kikerülni a teljes csapást. Vér kezdett el folyni a nyakán lévő vágásból.
Shizuka előrenyomult, hogy nagyobb fizikai harcot hozzon létre. Amikor elérte Yuukit, Yuuki megragadta a karját és a mögötte lévő falhoz dobta a nőt. A vakolat és a fa megrepedt a hatás alatt. Azonban a fehér hajú vámpír gyorsan összeszedte magát, és ezúttal ő vágta Yuukit hozzá a falhoz. Ismét a lány felé közeledett, de Yuuki kiterjesztette rá a hatalmát, és visszadobta őt a földre. Shizuka ott maradt még pár másodpercig, majd ismét Yuuki ellen indult, de a lány megint a falhoz vágta.
Amikor újra próbálkozott, elesett a padlón Yuuki erejétől. Hatalma elérte Yuukit, aki tompította az ütést, de újabb vágás jelent meg a kulcscsontján, és vér kezdett el szivárogni a sebből.
Yuuki érezte a többiek jelenlétét, ahogy azok az ajtóhoz közelednek, és riasztotta őt a vér illata. Ismét az erejét használta, hogy visszatartsa Zeróékat, de nem ártott nekik.
Shizuka lihegve állt, és újból rátámadt Yuukira. Szemei elkerekedtek, ahogy ő is megérezte a többieket. - Ichirura! - szólt neki. Yuuki látta, ahogy Zero és Ichiru szintén csatáznak egymással. - Fuss! - kiáltotta, majd Yuukit a falhoz dobta, és kirohant a szobából.
Yuuki levegőt kapkodva jelent meg az ajtóban. Zeróék aggódva bámultak rá, de ő csak elszaladt mellettük Shizuka után.

***
Yuuki követte a nőt a Hold Pavilonba, fel a lépcsőn, egyenesen Kaname szobájába.
Ami meglepte, az nem Shizuka célja volt, hanem az, hogy a fehér hajú vámpír nem volt egyedül a szobában.
Kaname visszatért.
Az ajtóhoz osont kívülről, ahogy Shizuka suttogását hallotta. - A tisztavérű, aki megölte egy másik tisztavérűt.
Yuuki az ajtóban állt, és végignézte, ahogy Kaname kirántja az öklét Shizuka melléből, a nő szívével a kezében.

1 megjegyzés: